201. Foltos szalamandra (Salamandra salamandra Linné,1758)
Rend: Farkos kétéltűek (Urodela)
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Angol neve: Fire salamander
Német neve: Feuersalamander

Védett. Eszmei értéke:10 000 Ft.

Európa csaknem egészén elterjedt faj. A kontinens északi részén, Skandinávia déli területéig (Dánia egyes területein) is előfordul. Az európai área azonban nem érinti a Brit-szigeteket. Európán kívűl megtalálható Észak-Afrika magasabb hegyvidéki régióiban, Kis-Ázsia és Közel-Kelet egyes területein is. E jelentős kiterjedésű áreán belül több alfaja is kialakult. Az alfajok színezete, életmódja jól elkülöníthető módon különbözik egymástól. A faj az elterjedési területén többnyire 3-400 méter feletti magasságtól 1 000 méter magassági régiókig tipikus. Olykor azonban magasabb hegyi zónákba, akár 1800 méterig is felhatolhat.

Hazánkban a faj tipikus színezetű törzsalakja fordul elő. Hazai élőhelyeit elsősorban a középhegységek jelentik. Rendszeres (néhol gyakori) a teljes Északi-Középhegységben a Zempléni-hegységtől egészen a Börzsönyig. A Dunántúli-Középhegységben elsősorban a Bakonyban él. Ezen kívül a magasabb jellegű nyugat-magyarországi régiókban, mint a Soproni- és Kőszegi - hegységben honos. Elterjedési területein élőhelyeit a nedvesebb erdők avarja, mohával benőtt, kidőlt és korhadó fatörzsek,  patakok, források és ezek közvetlen környéke jelenti.

A foltos szalamandra talán a legkönnyebben felismerhető hazai kétéltű. Kifejlett állapotban a teljes hossza 15 - 20 cm. A lapos fej után a törzs vaskos, hengeres. A farok hossza rövidebb mint a törzs, egyenletesen keskenyedő, a vége tompa. A végtagok jól fejlettek, zömökek. A farkos kétéltűekre jellemző módon a mellső végtagokon csak 4 ujj fejlődik ki. A nyaki rész megvastagodott, rajta jól láthatók kétoldalt a duzzadt fültőmirigyek. Az állat színezete rendkívűl sajátos és semmivel össze nem téveszthető. Az alapszín fényes fekete, amelyet minden egyedre jellemző módon sárgás mintázat tarkít. A sötétebb és világosabb sárga foltok elhelyezkedése a testen igen változatos. Általában a fejen a fültőmirigyek és szem környéke sárga, de sárgán foltosak a végtagok is. Az állat hasoldala barnás, ezt világosabb mintázat élénkítheti. A kültakarón bőrmirigyek, szemölcsök sora is látható a test kétoldalán egy-egy sorban. A háton is végigfutnak két sorban bőrmirigyek.

A foltos szalamandra napközben csak ritkán kerül szem elé. Nappal leginkább csak akkor aktív, ha az esős időjárás miatt a környezete erősen nedves. Ekkor élőhelyén gyakorta előkerül az egyébként rejtett életű állat. Szárazabb időben csak alkonyattól hajnalig mozog, a hűvös, párás, harmatos időszakban. Novembertől kezdve egészen márciusig, illetve a tartós enyhe tavaszi idő beköszöntéig passzív formában, azaz torpor állapotba kerülve vészeli át a számára kedvezőtlen időszakot. Rejtekhelye kidőlt fák, kövek alatti rések, vastagabb avar, földi lyukak, egyéb üregek, barlangok. Amikor aktív, ezekről a helyekről indul táplálékért. Az állat mozgása viszonylag lassú, mindkét oldalra dülöngélő. Táplálékszerzés közben a búvóhelyétől nem távolodik túl messze. A táplálékát kisebb kifejlett rovarok, rovarlárvák, egyéb ízeltlábúak, csigák és talajlakó férgek jelenti

A szaporodás időszaka hazánkban április-május közé esik. A foltos szalamandra egyedei ivaréretté csak anegyedik év után válnak. A szaporodóképes állatok párzása jellegzetesen szertartásszerű folyamat. A párzás olykor sekélyebb vízben vagy a szárazon történik. A hím a nőstény teste alá mászik, majd átöleli annak mellső lábait. Ezután a hím kloákanyílását a nőstényhez dörzsöli, majd a hímivarsejteket tartalmazó ondótokot lerakja. A nőstény kloákájába ez vagy közvetlenül jut be vagy a nőstény kloákájának szippantó mozdulatával veszi fel az ondósejteket tartalmazó csomót. Ezután a párzó egyedek eltávolodnak egymástól. Az utódok embrionális fejlődése a nőstény testén belül történik, majd e folyamat végén eleven lárvák születnek (lárvaszülés). A lárvák többnyire hideg, tiszta vízbe születnek. Mivel a nőstény a testében a felvett hímivarsejteket akár hónapokig is raktározza, előfordul, hogy a párzás után a lárvaszülés csak a következő évben történik. Hazánkban leginkább a nyár első felében jönnek világra a lárvák. Ezek születésükkor 25-35 mm hosszúak. Egy-egy nőstény szakaszosan akár 60-70 lárvát is világra hozhat. A lárvák jellegzetes lárvaszervvel, kétoldalt 3-3 kopoltyúbojttal rendelkeznek. Fejlődésük több hónapig tart. Azok a lárvák, amelyek az év későbbi időszakában születtek, lárvaként telelnek át. A metamorfózis után hasonlóvá válnak a kifejlett egyedekhez, de az ivarérettséget csak 4 év után érik el.

A foltos szalamandrának természetes ellensége alig van.  Az állat mirigyei mérgező váladékot termelnek (szalamandrin), amely távol tartja a lehetséges ellenségeket. A bőr fekete - sárga színkombinációja egyben riasztó hatású és mindenképpen figyelmeztetőleg hat a ragadozókra. Nagyobb veszélyek inkább a lárvákat fenyegetik, elsősorban a természetes élőhelyek (vízterek) kiszáradása, szennyezése miatt. A kifejlett állatokat olykor terráriumban tartják, noha mint védett állatot, ez csak külön engedély birtokában és csak indokolt esetben lehetséges. A hazai állomány azonban még ennek ellenére sem veszélyeztetett teljesen!

Itt jegyezzük meg, hogy az Alpokban egy teljesen fekete színű, foltok nélküli szalamandra faj is él, az alpesi szalamandra. Hazánkban még nem bizonyították előfordulását, de az ország nyugati határszélén esetleg előkerülhet.