214. Tavi béka (Rana ridibunda Pallas,1771)
Rend: Farkatlan kétéltűek (Anura)
Család: Valódibéka-félék (Ranidae
Angol neve: Marsch frog
Német neve: Seefrosch

Védett. Eszmei értéke: 2 000 Ft.

A valódi békák (Ranidae) családjának legnagyobb faja. Az  ide tartozó "zöldbékák" közül nemcsak a legnagyobb, de a legsötétebb színezetű is. Európai elterjedésű faj, de a kontinens jelentős részén nem él. Így hiányzik a Pireneusi- és az Appenin-félszigetről, a Brit-szigetekről (itt csak betelepített állományai ismertek), Skandináviából. Az area Franciaország középső és keleti részétől Közép-Európán át Oroszországig, Ázsia nyugati részéig húzódik. Honos a Balkánon, Görögországban és Törökország nyugati területein is. Igazi vízközeli faj, a víztől nem távolodik el. Folyók, csatornák mentén, tavak, mocsarak, rizsföldek partján és vízében él. Leginkább síkvidéki elterjedésű, 4-500 méternél magasabban nem jellemző.Magyarországon általánosan elterjedt alföldi faj, amely folyópartokon, árkok, csatornák, halastavak, természetes állóvizek, mocsarak, árterek víztereiben és azok mentén egyaránt előfordul. Kedveli a növényzettel dúsan benőtt vizeket. Minthogy szeret napozni és a zsákmányra is többnyire a vízparton les, leginkább a víz mellett látható.

A hazai békák közül a legnagyobb termetű, testhossza 12-15, ritkán ennél is nagyobb lehet. Erőteljes testű, zömök, lekerekített fejű békafaj. A testhez képest hatalmas szemek a fej síkjából erősen kiemelkednek. A fejen a dobhártyák jól kivehetők. A hímek szájszögletben lévő rezonátorszerve, amely hangadáskor kétoldalt jól láthatóan felfújódik, feketésszürke. A hozzá hasonló kis tavibéka hanghólyagjai fehérek! A végtagok is jól fejlettek, de a mellső lábak rövidek A hátsó lábak viszont hosszúak. Ha a hátsó láb combjait a testre merőlegesen állítjuk, akkor a sarokízületek mindig túlérnek egymáson. A combok sötét keresztsávozottak. A combok sávjai között és a belső oldalon soha nincs sárgás szín, szemben a kis tavibékával. A "zöldbékák" közül a tavi béka teste a legsötétebb. A tipikus példányok alapszíne sötétzöld, olajzöld, ezt sötétebb zöld vagy barnás foltok mintázzák. A hát közepén egy világosabb zöldes csík húzódik. A bőr mirigyes, kisebb rücsköktől tagolt. A hát két szélén kiemelkedő bőrléc fut a a szemektől egészen a csípőig. A torok és hastájék piszkosfehér, sárgásfehér.
Az ivarérett hímeknek párzási időben a mellső lábakon fejlett, szürkés színű hüvelykvánkosa fejlődik. A hangot adó hímek a hang alapján jól megkülönböztethetők a többi rokon fajtól. A tavi béka hangja mély, s többnyire a "kvak-kvak" szótagok ismétléséből áll. A hangok összhatása miatt a fajt régebben kacagó békának is hívták. Hangadáskor a szürkés-feketés rezonátorszervek jól láthatóak. A hangot nemcsak párzáskor, hanem aktív időszakában csaknem mindig hallatja.A társas életmódú tavi békák csak a melegebb tavaszi idő beköszönte után válnak aktívvá. Leginkább áprilistól láthatók a vizek partján. A tavaszi napfényben előszeretettel napoznak a vízparton. A párzási időszak a tavasz második felétől indul, és akár a nyár közepéig is tarthat. Az ivarérett hímek brekegése a vízből kórusszerűen hallatszik. A hang nemcsak a nőstények számára fontos, hanem a hímek territóriális magatartásának is a része. Emellett kommunikációs szerepe is van. Ha valamelyik hirtelen, pl.: veszély esetén abbahagyja az "éneklést", a többi is elhallgat. A nőstények a hosszúra elnyúló szaporodási időszak alatt akár 8-10 000 petét is lerakhatnak. Az ivarérett, petével teli nőstények hasa igen nagyra duzzadhat. A peték csomókban a víz aljára süllyednek. Az ebihalakból ősz elejére kifejlődnek a kis békák. A tavi béka szaporodását bonyolítja az, hogy a közelrokon fajokkal könnyen kereszteződik. A tavi béka, a kis tavibéka és a kecskebéka sokszor igen összetett populációs kapcsolatokban élnek, hibrideket is létrehozó szaporodó csoportokat kialakítva. A tavi béka igen falánk állat. Nagy termete miatt nemcsak rovarokat, csigákat, hanem akár kisebb gerinceseket is zsákmányolhat. Gyakran halakat, de kisebb emlősöket is bekaphatnak. A falánkságukra jellemző, hogy a zsákmány sokszor ugyanakkora, mint maga a béka. (Kísérleti célokból begyűjtött állatokban e sorok írója többször talált vízicickányt, sőt még mezei pockot is.) A zsákmányt hatalmas szemeivel már messziről észreveszi és mihelyt az közelebb kerül, villámgyors mozdulattal veti rá magát.
A tavi béka október végétől keresi a téli búvóhelyet. Mélyen a víz iszapjába fúrva vészeli át a kedvezőtlen időszakot, ekkor csak bőrlégzéssel lélegezve. Egyes vízterekben, ahol melegforrások vagy egyéb melegvíz kifolyások miatt a víz nem hűl le túlságosan, egész télen aktív . Így például Egerben az Eger-patakban a termálfürdő kifolyásánál még januárban is élénk békaélet folyik s a tavi békák hangja is jól hallható. A tavi békának - és a másik két vízibékának - számos természetes ellensége ismert. Siklók, gázló- és vízközeli területeken vadászó ragadozómadarak, emlősök egyaránt zsákmányolják. Az ebihalakat is nagyszámú állat predálja. Ennek ellenére ezek a tavi béka állományát nem veszélyeztetik. Halastavak mentén olykor az ivadéknevelő tóegységeknél esetleg veszteséget is okozhat. A falánk, nagy egyedszámban előforduló "zöldbékák" rengeteg rovart pusztítanak el, ami miatt igen jelentősek ezek állományának csökkentésében! Gazdasági céllal tenyésztik, combja kedvelt csemege, s orvosélettani kísérleteknek az alanya is. Ilyen célokra a szabad természetben élő, védett állatokat begyűjteni tilos!